• Programok
  • Beszámolók
  • Rendezvények
  • SWOT a Szentlélekkel – stratégiai tervezés a jezsuiták miskolci apostoli műveiben

SWOT a Szentlélekkel – stratégiai tervezés a jezsuiták miskolci apostoli műveiben

Előre láthatóan egy évig tartó folyamat lesz a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya következő apostoli tervének elkészítése. Nemcsak a jezsuita szerzetesek, hanem a rendtartomány minden művének munkatársai részt vesznek a terv előkészítésében és kialakításában. Január végén a magyar provincia legnagyobb műve, a miskolci misszió, vagyis a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, illetve a miskolci jezsuita plébánia tartott kétnapos találkozót P. Vízi Elemér SJ a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tartományfőnöke, Kővári Magdolna szociális testvér és Matolcsy János szenior tanácsadó...

moderálásával. A résztvevők az iskola vezetősége, a munkacsoport-vezetők, jezsuita szerzetesek, a plébános és titkára voltak.

A megbeszélés sokkal inkább emlékeztetett egy lelkigyakorlatra, mint stratégiai konzultációra. „Imával kezdtük, melyben megkérdeztük, mit szeretne Isten megmutatni nekünk” – tájékoztatta az iskola sajtó referensét a jezsuita tartományfőnök a találkozó után. „A mostani, első alkalom célja a visszatekintés, és a jelen valóságára való rátekintés – az erősségeket és gyengeségeket, illetve a lehetőségeket és veszélyeket számba vevő, úgynevezett SWOT-analízis, melyből kirajzolódik majd, hogy mi és hogyan született meg az intézményekben és a művekben a 2020-ban véget érő apostoli terv során.

A módszerről
Kővári Magdolna szociális testvér, mentálhigiénés szakember idézte az egyik résztvevő zárókörben elhangzott mondatát, ami jól summázza a módszer lényegét: „azt szoktuk mondani, jó a pszichológia, de ha a Krisztus is ott van, az még jobban gyógyít. Jó a szervezetfejlesztés is, de ha a hit alapján, Isten hívására is odafigyelünk, abból valami még sokkal nagyobb, több születik.”
A moderátorok elmagyarázták, hogy ez a „megkeresztelt”, avagy „jezsuita SWOT” mélyebbre megy, mint a szokásos módszer, hiszen a Szent Ignác-i lelkiségi hagyományból merít, és a közösségi megkülönböztetés módszereit alkalmazza.

Kegyelmi tapasztalat
A miskolci másfél napos „SWOT-lelkigyakorlat” során a résztvevők először rátekintettek a múltra és a jelenre, arra kérték a Szentlelket, mutassa meg minden egyes résztvevőnek, hogy a plébánia és az iskola negyedszázadot túllépő történelme során milyen események, személyek, változások jelentettek vigaszt és vigasztalanságot. Második lépésben a jelen valóságra reflektáltak, elsősorban arra, hol vannak az iskolaközösség és a plébánia belső erőforrásai, erősségei, illetve gyengeségei, vagy töréspontjai. Ugyanakkor azt is megvizsgálták, hogy a külső környezet – rendtartomány, egyház, társadalom, világ – milyen lehetőségeket és veszélyeket tartalmaz a küldetés teljesítéséhez.
Matolcsy János, aki az előző apostoli terv kidolgozásában is részt vett, elmondta, hogy ő a módszertani oldaláról figyeli a folyamatot. „A stratégia kialakításának négy lépéséből (jelenkép, jövőkép, akció, nyomon követés) ez volt az első, a jelenlegi helyzet felmérése.”
P. Holczinger Ferenc SJ igazgató szerint „ez a visszatekintés kegyelmi tapasztalattá vált, a Szentlélek olyan emlékeket és összefüggéseket hozott a felszínre, amelyekből sokat meríthetünk a jövő tervezéséhez.” Az igazgató atya elmondta, hogy számára szinte kinyilatkoztatás-szerűen jelent meg a reflexió során az, ahogy Isten a „kríziseken, töréseken és küzdelmeken keresztül vezetett bennünket.” Az is erőteljesen kidomborodott, hogy az alapítókon kívül van az iskolának egy spirituális értelemben vett alapító atyja, spirituális erőközpontja P. Ádám János SJ, iskola első iskolalelkésze. „Senki sem gondolta vagy fogalmazta meg eddig, hogy ő ennyire központi figura volt az iskola szellemiségének kialakításában” emelte ki az igazgató. „Számomra a jelen helyzetben reményt adó arra is rálátni, hogy a múltban, több esetben is a változásokat a közösség ellenérzései, ellenállása kísérték, ám idővel kiderült, hogy az ellenérzések mégsem igazolódtak be, ma már látjuk, hogy ezek a változások, például a 4 osztályos gimnázium indulása, valódi áldássá váltak a közösség és a misszió számára. ”
Kővári Magdolna elmondta: a módszer erejét, a lelki megközelítés adja meg; a meglátások nem csak „fejből” születnek, hanem imádságos megfontolásból, az Istennel való párbeszédből. Olyan mélyen szántó volt a reflexió, a meglátásoknak olyan gazdagsága jött elő, hogy az ezzel való munkát nem lehetett az előre elgondolt időkeretben lefuttatni. Szükség lesz még egy alkalomra, hogy megfogalmazódhassanak a kirajzolódó irányvonalak.

A közösségi megkülönböztetés gyümölcsei
A provinciális atya sikeresnek ítélte az összejövetelt: „Imádságos, őszinte, bátor, építő légkörben zajlott a munka, és a résztvevők kifejezték, hogy hálásak a lehetőségért, a megállásért, a reflexióért. A közösségi megkülönböztetés abban segít, hogy mindenki része lehessen a stratégia kialakításának. Hogy aki a téglát rakja, az is lássa az egész katedrálist.”
A provinciális szerint sok jó gyümölcse van egy ilyen stratégiai tervezési folyamatnak: „A közös visszatekintés erősíti a közös identitás kialakulását, az imádságos légkörben a Szentlélek képes megmutatni a közösség valamennyi tagjának, hogyan működjünk együtt céljaink megvalósításán. Az egész jezsuita rendben és intézményeiben világszerte erősödik az imádságos, közösségi megkülönböztetés kultúrája. Abban hiszünk, hogy ez a hozzáállás elvezet a lelkiségi megújuláshoz, tovább erősödik közösségi identitásunk. Ez számunkra itt, Magyarországon annyiban is időszerű, hogy a rendtartomány témája 2020-ban éppen a közösség, a köz szolgálata, és ez a tematika összhangban van a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal is, hiszen az Eucharisztia, a szentmise a katolikus közösség formálója, a közösség jele és valósága. Mindebből örömmel láthatjuk, hogy az apostoli terv tervezési folyamata, lelkisége és az egyház élete mintegy gondviselésszerűen egybeesik.

A stratégiai tervezési folyamat további állomásai
A provinciális ismertette a stratégiai tervezési folyamat további állomásait: 2020 márciusának végére elkészülnek az első találkozók összefoglaló dokumentumai. Ezek fogják kirajzolni, hogy mi született meg mostanáig az intézményeinkben és műveinkben. A művekből, intézményekből befutó reflexiókra április 17-én, a provinciatalálkozón tekintenek rá a rendtagok és munkatársaik, azzal a céllal, hogy a rendi preferenciák mentén kirajzolódjanak a stratégiai irányok.
Július végén, a magyar rendtartomány reflexiós napján a folyamat addigi eredményeinek összegzése és a konkrét stratégiai célok megfogalmazása következik.
Augusztustól októberig ez a szintézis visszakerül az intézményekhez és művekhez, melyek kidolgozzák, hogyan fogják a maguk valóságába beépíteni az új stratégiai célokat.
November elején az intézményvezetők és elöljárók találkozóján ezeket a terveket fogják bemutatni és megbeszélni.
December folyamán állítják össze az akciótervet, mely 2021 elején visszakerül a közösségek, intézmények és művek elé.
2021 tavaszára készül el az új apostoli terv, mely 2030-ig mutat majd irányt a rend és művei számára.
(Szelenge Judit)

Last modified on Friday, 06 March 2020 15:41