Print this page

Onlájn iskolai lelkigyakorlat – adj hálát a kütyükért, de még inkább: adj hálát a kütyükkel!

Ha eddig nem adtál hálát minden nap a különféle kütyüidért, amelyekkel az Internetre kapcsolódhatsz, most biztos megtetted. Most láttuk, hogyan hozza össze a járványhelyzet miatt otthonába visszahúzódott családot és egyént a 21. század sok-sok csodálatos találmánya. Több mint 650 számítógép-telefon-tablet stb. kapcsolódott rá Nagyszerdán a Jezsu Youtube-ra, - és minden kütyü előtt számos családtag ült, ezt tudjuk. Az iskolalelkészség tagjai otthonról Zoomoltak, akárcsak a Ferences Kisnővérek, akik Zoomon zenéltek és énekeltek, öreg- és jelenlegi diákok felolvastak, Mozgó Endi tanár úr lektorkodott a Szentmisén, mindenki a saját barlangjából, mégis együtt. A lelkigyakorlat fő témája a hála volt, és alkalmat adott...

egy kis elgondolkodásra, hogy kinek és miért is vagyunk hálásak az életünkben. Arra is volt lehetőség, hogy ezt kifejezzük a családtagjaink felé, ha ott voltak velünk, és felindította bennünk a szándékot, hogy kifejezzük a hálánkat, legalább a kütyüink segítségével, később, azok felé is, akik máshol vannak.

Mondjuk el most, a húsvéti időben azoknak, akiknek köszönettel tartozunk, hogy pontosan mivel is tették jobbá az életünket.

A miskolci jezsuita atyák pedig öten, együtt miséztek nekünk, Károly atya külön buzdítást mondott a szentmise elején, és végül lehetőségünk volt lelki áldozásra, amit külön szeretnénk megköszönni!

Érdemes idézni Ferenc atyát, aki a szentmise végén mindenkihez szólt: "Gyerekek, itt ez az iskola, a sok épület, de nélkületek, higgyétek el, nincsen semmi értelme! Alig várom, hogy újra itt legyetek!"

Nagyon szokatlan volt, hogy a képernyőn keresztül szemlélhettem ezt a lelkinapot. Először úgy viszonyultam hozzá, hogy ezt nem lehet úgy megoldani, hogy igazán érezzem a hangulatát, amit már korábban megszokhattam, viszont kellemesen csalódtam benne. Olyan volt, mintha minden a megszokott kerékvágásban menne, nem lenne vírus, nem lenne semmi baj, minden rendben van és ez már nagyon hiányzott. Újra az iskolában éreztem magamat. Azt viszont sajnáltam, hogy nem tudtam megosztani az osztálytársaimmal, barátaimmal, hogy miért is vagyok hálás. Viszont úgy gondolom, hogyha továbbra is hiszünk abban, hogy hamarosan minden helyre fog jönni, és fenntartjuk ezt az összetartó közösséget, akkor ezt nemsokára megtehetem.
Suba Veronika 9. a

Nagy élmény volt számomra úgy részt venni és szolgálni egy szentmisén, hogy fizikailag nem tudok ott lenni. Hihetetlen, hogy miket lehet kihozni a technikai eszközökből és egy ilyen sajátos járványhelyzetből! Annak is nagyon örültem, hogy alapvetően a hálaadás lelkülete jelent meg. A nyomasztó hírek és a bezártság nehézségei mellett fontosnak tartom, hogy szemünk előtt tartsuk mindazt, amivel Isten megajándékoz bennünket ezzel a szituációval.

Köszönöm, hogy részese lehettem ennek az igazán rendkívüli lelkinapnak!
Áldott Húsvétot!
Franciska nővér, TORG

Last modified on Tuesday, 14 April 2020 13:25