• Programok
  • Beszámolók
  • Rendezvények
  • Félidős hálaadás – Egyik osztályfőnök szeme sír, a másiké nevet

Félidős hálaadás – Egyik osztályfőnök szeme sír, a másiké nevet

A félidős hálaadás mindig egy kicsit magasztos is, meg egy kicsit vicces is. Az idei nyolcadik évfolyam ünneplése sem volt más. A templom zsúfolásig telt gyönyörűen kiöltözött mamákkal, ...

papákkal, tesókkal, nagyikkal, tanárokkal. Mindenki hallhatta, hogy kit miért dicsérnek (Díjazottak listája ITT), és hogy kinek, és miért hálásak ezek a remek fiatalok. Olyan emlékeket idéztek fel, melyeket soha nem fogunk elfelejteni. (Képgaléria ITT). Különlegessé tette az alkalmat a gyönyörű, közös éneklés, a kedves humor és az erőteljes cserkész jelenlét. Nem is beszélve a terülj asztalkámról utána, hála a Loyola étteremnek,és a híres sütimester anyukáknak és nagyiknak. Az osztályfőnökök számára felejthetetlen két csapat. És most már nagyok...

Az osztályfőnökök üzenik:
Nagyon örülök annak, hogy együtt maradunk. Kialakult az a bizalom, hogy mondjátok a nehézségeket, mondjátok a véleményüket, és igyekeztek az én kéréseimet is teljesíteni. Ami pedig a legjobb, hogy elfogadtok játszótársatoknak, és tiszteletteljes, de nagyon viccelődős együttléteink vannak.
Én két éve vagyok az osztályfőnökötök, és amikor tavaly szeptemberben azt mondták rólatok, hogy hangos osztály, nem hittem el, mert addig matekórán soha nem tapasztaltam. Most már tudom, hogy olyanok vagytok, mint egy csapat vadul rikácsoló vadliba, ám két évig közelről megfigyeltelek benneteket, és kiderült, hogy így beszélgettek. És ha egy társatok megsérül, lemarad, akkor előbb utóbb odakeveredik mellé valaki, aki nem hagyja őt egyedül. Én így szeretlek benneteket. (Németh Anna)

Egy jó közösséget elengedni mindig nagyon nehéz, ahogy közeledik az elválás időpontja egyre nehezebb és egyre szívfacsaróbb.
Olyan ez az érzés, mint amikor indul egy vonat és te azt szeretnéd, hogy történjen valami, amitől eltolódik az indulás időpontja. Számolod a perceket és tudod, hogy az indulás után bármennyire is ragaszkodsz, kötődsz valami mégis meg fog változni.
Nem fogunk annyit tudni egymásról, hiányozni fognak a közös élmények, amik folyamatosan ébren tartották azt a tüzet, amelytől egy közösség volt tanár és diák.
A szemem azért rajtatok fogom tartani, hiszen hetente 2 órában továbbra is együtt leszünk és remélem, beavattok majd dolgaitokba.
Az élet megy tovább, nektek újabb lépcsőfokra kell lépnetek, nekem pedig ismét apróságokból kell félérett (félidős) embereket nevelni immár hatodik alkalommal. (Tóth Tibor)

Last modified on Thursday, 14 June 2018 12:37