Jézus, az indulatos ember

„Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból...” (Jn 2,15)
A vasárnapi evangélium Jézusa egy igazi hús-vér férfi, aki a számára fontos ügyért nem riad vissza attól sem, hogy felemelje a hangját, sőt, ostort vegyen a kezébe. Ez a Jézus nagyon különbözőnek tűnik attól a tanítótól, aki a szeretetről, az irgalomról, a türelemről prédikál. Pedig ugyanarról a Jézusról van szó!
Kétezer évvel ezelőtt is voltak, és ma is történnek olyan dolgok, ami mellett nem lehet némán elmenni. Ha a vétkesek a figyelmeztetés ellenére sem értik meg, hogy nem jó úton járnak, akkor igenis kiabálnunk kell, és helye van az indulatainknak. De nagyon fontos, hogy ezt ne azért tegyük, hogy a saját igazunknak adjunk nyomatékot, és ne is azért, hogy kiengedjük a bennünk lévő feszültséget. Jézus a Mennyei Atya ügyéért volt indulatos. Nekünk is szoros kapcsolatot kell tartanunk az Atyával, s akkor nem hibázunk.