Ladányi Annához közel áll a rémromantika – Városi szavalóverseny 2. helyezés

Ladányi Anna 9. a osztályos diákunk 2. helyezést ért el lenyűgöző szépségű, megrázó szavalatával a Heinrich Heine német nyelvű városi szavalóversenyen, melyet évente rendez meg az MSZC Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma. A vers eredeti címe Der Erlkönig (A Rémkirály), a német rémromantika...

egyik legismertebb alkotása.
Miért választottad Goethe Rémkirály című versét?
Anyukám ajánlotta, amikor segítséget kértem tőle a vers kiválasztásában. A vers emlékeztetett a kedvenc költőm, E. A. Poe verseinek misztikus hangulatára, tetszett a drámaisága, a feszültség, ami végigkíséri, és az utolsó sor, ami sokként éri az olvasót, hiába számított rá. A rémromantika egyébként is közel áll hozzám.
Hogyan készültél fel a versenyre?
A készülés néhány napot vett igénybe, kiszótáraztam a vers ismeretlen szavait, jó párszor átolvastam, meghallgattam, ahogy egy színész előadja, és már meg is jegyeztem. A hangsúlyozás jött magától.
Más nyelven is szoktál verset mondani?
Igazából minden nyelven szeretek, bár a magyaron és a németen kívül más nyelvű verssel még nem próbálkoztam. Az angol a második idegen nyelvem, nagyon szeretem, és jól haladok vele. A kiejtésem még hagy némi kívánni valót maga után, de egyszer majd mindenképp szeretném kipróbálni magam az angol nyelvű versmondásban is.
Mi a jó a versmondásban?
A versmondásban az a jó, ahogy beleélem magam a helyzetbe, a vers mondanivalójába és a hangulatába, ezáltal kiszakadok a hétköznapokból. Jó érzés látni a közönséget, hogy hatást gyakorol rájuk a vers, és az én előadásom által ők is átélik.
Most kilencedikes vagy, még nem kell nagyon stresszelned a pályaválasztás miatt. Hogyan látod, mi leszel, ha nagy leszel?
Elsősorban író szeretnék lenni, de mindenképp több lábon kell állnom. Érdekel a kriminálpszichológia, az irodalom, a nyelvek, a filmrendezés és természetesen a színészet is.
Ki segített, kiknek vagy hálás?
A felkészülésben anyukám segített, és hálás vagyok a szüleimnek, Örfiné Kovács Kinga tanárnőnek és a németcsoportnak, amiért ösztönöztek és támogattak, a biztatásuk nélkül nem sikerült volna. (Szelenge Judit)