Ige és mobiltelefon

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik.”(Mt 4)

Nagyböjt első vasárnapján az evangélium Jézus megkísértéséről szólt. Ferenc pápa a vasárnap déli imádságában megszívlelendő párhuzamot vont Isten igéje és a mobiltelefon között:


„A sátán mérgező nyílvesszőit Jézus Isten szavának pajzsával védi ki. Jézus egyetlen olyan szót sem mond, amely sajátja lenne: csak Isten szavával válaszol. És így a Fiú – a Szentlélek erejével telve – győztesen tér vissza a pusztából. / A negyvennapos készületi időben mi, keresztények arra kapunk meghívást, hogy Jézus nyomába lépjünk, és Isten országának erejével megharcoljuk lelki harcunkat a gonosszal. Nem a magunk szavával, az semmit sem ér. Isten szavával: annak van meg az ereje a sátán legyőzéséhez. Ehhez meghitt kapcsolatba kell kerülnünk a Szentírással: olvasni, gyakran, elmélkedni, magunkba építeni. A Biblia Isten szavát foglalja magában, amely mindig időszerű és hatékony. Valaki azt mondta: mi történne, ha úgy bánnánk a Szentírással, ahogyan a mobiltelefonunkkal bánunk? Ha mindig magunknál tartanánk, vagy legalább egy kis evangéliumos könyvet, mi történne? Ha visszaszaladnánk, ha ottfelejtettük valahol – megfeledkezel a telefonodról: „Ó, nincs nálam, vissza kell mennem érte!” Ha többször is fellapoznánk a nap folyamán? Ha Istennek a Szentírásban található üzeneteit úgy olvasnánk, ahogy a telefon sms-eit, mi történne? Világos, hogy paradox a párhuzam, de érdemes elgondolkodni rajta. Ha ugyanis Isten szava mindig szívünkben élne, semmilyen kísértés nem tudna eltávolítani minket Istentől, és semmilyen akadály nem térítene le minket a jó útról; le tudnánk győzni a bennünk és körülöttünk működő rossz mindennapos csábításait; jobban tudnánk a Lélek szempontjából eredményes életet élni azáltal, hogy elfogadjuk és szeretjük testvéreinket, különösen a leggyengébbeket és a legnagyobb szükséget szenvedőket, de az ellenségeinket is.”

Last modified on Monday, 06 March 2017 10:11