• Iskolánkról
  • Kapcsolat
  • Fényi Alumni
  • A jubileumi öregdiák találkozóról

A jubileumi öregdiák találkozóról

2019. október 26-án mondhatni egy rendhagyó, de mégis lassan hagyományos öregdiák-találkozóra gyűltünk össze Miskolcon a gimnáziumban. Rendhagyó volt, hiszen bekapcsolódtunk és együtt zártuk az iskola 25 éves évfordulójára szervezett jubileumi hetet. Péntek este már többen Miskolcra érkeztünk és együtt vettünk részt a Művészetek Házában rendezett Gálán, melyen több öregdiáktársunk is színpadra lépett, és ...

még több öregdiák volt a nézők között. Szombaton folytatódott az együttlét: elkezdődött a jubileumi öregdiák-találkozó. Délután az Szent György sportcsarnokban gyűltünk össze, hogy együtt nézzük meg az úgy nevezett MIX-et, vagyis a „Falakon innen és Falakon túl” című musicalt. Már a kezdésre nagyon sokan összegyűltünk az új csarnokba, ahol felcsendültek az elmúlt 15 év nagy musicaljeinek ismert dalai. A színpadon együtt énekeltek öregdiákok és jelenlegi diákok. A közönségben pedig mindenki dúdolta a dalokat, közben pedig nosztalgiáztunk. Az előadás végére pedig az öregdiákok száma csak nőtt.
Innen együtt mentünk át a Szent József épületbe, ahol Bölkény Zsuzsanna tanárnő emlékére állított táblát szenteltük meg. Ekkor már több mint százan voltunk ott, közösen imádkozva, emlékezve, meghatódva. Nem volt előre megírt nagy forgatókönyv, de ott minden összeállt. Hetekkel később is nehéz leírni, hogy mit jelentett nekünk ez a pár perc. Több mint egy éve fogalmazódott meg az ötlet, hogy állítsunk emléket Zsuzsa néninek. A kezdeményezést nagy örömmel fogadta az iskola vezetősége, a Bölkény család és az öregdiákok közössége. Talán mondhatjuk, hogy ennek a közösségnek ez volt az első olyan ötlete, ami kérés nélkül született, és amit egy belső indíttatásból végig is vittünk. A tábla szentelése közben elhangzott Ferenc atya szavait idézve „köszönjük Zsuzsa néninek, hogy ilyen módon is összehozta közösségünket”.
Az este pedig folytatódott az iskola ebédlőjében a már lassan hagyományosnak mondható Alumni bulival. Több mint 130 öregdiák, valamint több tanárunk is részt vett az esten. A vacsorát követően sor került egy csoportkép elkészítésére, mely után felcsendült a „Múlnak az évek” című ének is, hiszen ez az, amit mindannyian énekeltünk a Jezsuban. Majd az ünneplést folytatva Ferenc atya születésnapját sem felejtettük el. Az este során mindenhol beszélgető emberekkel lehetett találkozni, bent az ebédlőben, az új ebédlő tetején, és kint az udvaron is.
De milyen is visszajön és együtt lenni?
„Számomra ide visszatérni, hazatérni még mindig ugyanazt az érzést hívja elő, mint régen minden nap: a nagy emelkedő és a sok-sok kanyar után előbukkan a téglaépület. Hogy boldogan és örömmel vagy éppen teljes kedvtelenségben érkezem meg, az mindegy. Az iskola itt áll, a maga szépségében és nagyságában. Arra vár, hogy belépjek a kapun, és hagyjam meglepni magam. Azzal, hogy akikkel találkozom, mennyire hasonlóak hozzám. Hogy az új épületek ellenére is érezzem: ismerem ezt a helyet. Hogy találkozzam az új arcokkal, akik valahogy mégis pont olyanok, mint mi voltunk. És persze leüljünk a régi barátokkal, tanárokkal, atyákkal, akikkel ilyenkor nem csak a múltba térünk vissza, hanem a jelenben találkozunk bízva abban, hogy a következő 25 évben is itt leszünk egymásnak és az utánunk következőknek.” (öregdiák)
Köszönjük, hogy újra visszatérhettünk, és hogy még mindig otthon érezhetjük magunkat! (Nagy Luca)

Last modified on Friday, 22 November 2019 14:46