Én bóknak veszem, ha “lebölcsészeznek” - Ladányi Anna 3. helyezést ért el az Irodalom OKTV-n

Milyen készségekre van szükség, hogy valaki jó bölcsész legyen? Íráskészség, szóbeli kifejezés, nyilvános szereplés, stílus, magabiztosság, kreativitás, emberismeret, empátia, de mindenek felett a gondolkodás képessége. Piacképes képességek, jól jönnek akár a 21. század kegyetlen üzleti vagy politikai világában is. Tanára, Hutka Józsefné szerint ...

Anna mindezekkel a készségekkel rendelkezik, de ami nagyon különlegessé teszi, az a problémaérzékenysége.
“Anna képes rendszerben látni a dolgokat, szakmai ismereteiben magabiztos, ismeri a világ és az ember működését. Felismeri az időtlen sémákat, túllát a történelmi korokon. Ezt a komplex látásmódot a rengeteg olvasás, értelmezés, gondolkodás alapozta meg. Nem repülni kellett megtanítani, csak engedni kellett repülni.”
Ladányi Anna 3. helyezést ért el a 2022-es Magyar irodalom OKTV-n. A több száz jelentkező közül az első fordulón 38-an jutottak tovább. Az első forduló egy kemény teszt, amelyen az általános műveltséget, tárgyi tudást, memóriát, olvasottságot, színház- és filmismeretet mérték. A második fordulóra három szerző, egy költő (Vörösmarty), egy regényíró (Jókai), és egy drámaíró (Moliére) közül kellett választani. “Mivel dramaturg szeretnék lenni, egyértelmű volt a számomra, hogy a drámaírót választom, tehát Moliére-ről kezdtem olvasni.” “Megtanultam elmélyülni egy témában, hiszen a sok szakirodalmat hónapokon keresztül olvastam. Ki kellett szűrni azt, amit fel tudok használni. A feldolgozásban Hutka Andi tanárnő mindvégig mellettem volt, és ez több hónapos munka. Nagyon hálás vagyok neki. Úgy kellett kutatni, hogy még nem tudtuk, mi lesz a konkrét téma, ezért rengeteg háttérismeretet is gyűjtöttem a korszakról: történelmi, kultúrtörténeti, filozófiai, drámatörténeti ismereteket. Tanulmányoztam az előzményeket és az utóhatást.”
A második forduló 5 órás írásbeli, mely egy teszt a választott szerzőről, majd a lényeg a 8-10 oldalas, kézzel írt esszé. “A bevezetőt már előre kigondoltam, sőt, meg is fogalmaztam felkészülés közben, úgyhogy azt csak le kellett írnom. Semmilyen segédeszközt nem lehetett használni, ezért fejből kellett idézni a hivatkozásokat.” A második fordulóból 30 diák került be a döntőbe.
A döntőben saját esszéjüket kellett szóban megvédeniük a versenyzőknek. “Nagyon élveztem döntőt, olyan tiszteletteljes volt felénk a bizottság. Jó volt találkozni a többi döntőssel, akik hozzám hasonló ‘elvetemültek’. Valamennyi versenyzőben hatalmas a tudásvágy. Mindannyian az érettségi készülés mellett csináltuk ezt végig, ami nem kis teljesítmény. Rengeteget jártam könyvtárba, és mindig úgy jöttem onnan, hogy boldoggá tett, hogy megint többet tudok.”
Anna irodalmársága akár lehetne genetikus eredetű is, hiszen mindkét szülője magyar-történelem szakos tanár. “Bár biztattak, hogy legyek bármi, ami szeretnék, az ő nevelésük formált ilyen fogékonnyá az irodalomra és a művészetre. Sokat köszönhetek nekik.”
Anna szerint “a művészi látásmód a problémaérzékenységgel kezdődik, vagyis a művész felismeri, mi van körülötte. “A közönség vagy elgondolkozott a valóságon, vagy nem, a művész viszont képes megmutatni, értelmezni. Vannak művészek, akik hisznek a világ megjavíthatóságában, vannak, akik inkább csak rámutatnak egy-egy problémára. Az a művész is, aki ‘csak’ szépséget alkot, erkölcsi mondanivaló nélkül, igazából szintén jobbá teszi a világot, hiszen a szépség spirituális minőség, és ő ilyet teremt.”
“A művész alkot, a bölcsész értelmez, a kettő persze nem zárja ki egymást. Én bóknak veszem, ha “lebölcsészeznek”, de korai lenne magamat bekategorizálni, mert bőven van bennem alkotási vágy is.”
(Szelenge Judit)

Last modified on Tuesday, 26 April 2022 19:40