• Pedagógia
  • Tehetséggondozás
  • Tanulásmódszertan
  • Az újranyitás módszertanához - lehetőségek és kihívások

Az újranyitás módszertanához - lehetőségek és kihívások

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a csudának visszahívni a gimnazistákat erre a néhány hétre. “Már megszokták az online iskolát, jól haladnak így is, minek stresszelni őket, a változás csak felzaklatja a gyerekeket stb.” Mégis, ha május elején újra jönnek a gimnazisták iskolába, látnunk kell, hogy milyen kihívásokat, de még inkább, milyen lehetőségeket rejt magában az a maradék öt hét, amit együtt tölthetünk a gyerekekkel. Holczinger Ferenc SJ igazgató arra hívta a JEZSU tanári karát, hogy a maradék néhány hét pedagógiai jelentőségére és lehetőségeire figyelve készüljenek az újra nyitásra...

“Nem jellemző rám, hogy azt mondom: fogjuk vissza magunkat. Most mégis azt kérem, adjunk több teret a lelkiségnek és a közösségnek. Lehet kertészkedni, osztályfőnöki programokat tartani, együtt lenni.”

A közösségépítés és pozitív élmények szerzése mellett a fennmaradó időnek diagnosztikai szerepe is lesz. “Lesznek vizsgák, dolgozatok, fogunk érdemjegyeket adni. De semmiképpen nem szeretnénk, ha ezt a diákok igazságtalan nyomásként élnék meg. Mérjük fel, hol vannak a diákok, hogy lássuk, hogyan készüljünk fel a következő tanévre.”
Az igazgató atya arra is felhívta a nevelőtestület figyelmét, hogy a diákok (és a pedagógusok) egy részének mind a fizikai, mind a pszichés erőnléte is csökkent valamelyest a tantermen kívüli munkarend következtében. “A sportolók kivételével a többség esetében visszaesett a mozgás mennyisége és minősége. Kellemes, átvezető mozgással hozzuk vissza a diákok mozgás-kedvét.” Az igazgató atya, aki egykor élsportoló volt, különösen a lassú futást javasolta, és az odafigyelést a bemelegítésre, utónyújtásra.
A pszichés fitneszre való érzékenység eszközeiről és módszereiről Géczy-Bejczy Tímea iskolapszichológus beszélgetett a pedagógusokkal. A beszélgetés témája Az érzelmi intelligencia alkalmazása az osztályban volt.
Az iskolapszichológus felhívta a figyelmet, hogy mivel november óta nagyobb teret foglalt el az életükben a virtualitás, egyes diákok esetében virtuális személyiség alakulhatott ki. “Ez az újonnan kialakult internetes személyiség sok esetben teljesen más, mint amit élőben tapasztalunk, kisebb nagyobb mértékben más, mint a gyermek jelenléti személyisége. A virtuális személyiség által megváltozhat a gyermek csoportban elfoglalt helye, tehát várható, hogy átalakult a csoportdinamikával is találkozni fogunk az osztályban.”
Tudnunk kell, hogy a médiában megjelenő, sokszor egymásnak ellentmondó tartalmak illetve járvány okozta szorongás és akár konkrét félelmek hatására egyeseknél kialakulhattak vagy erősödtek az addikciók vagy kényszeres viselkedési formák. “Nagyon fontos, hogy ilyen esetek észlelésekor a pedagógus jelezzen az osztályfőnöknek, hogy a gyermek és a család megkaphassa a megfelelő segítséget és védelmet.”

Az is kihívás lesz a pedagógusok és a szülők számára, hogy a gyerekek elszoktak a jelenléti együttműködéstől, a zajtól, a pörgéstől. Igazából mind a gyermekek, mind a felnőttek számára szorongást okozhat újra előbújni, kilépni a csoport elé, de akár az utcára is. Akár az érzékszervek újra szoktatása is komoly feladat, különösen azok számára, akik csendesebb, befelé fordulóbb személyiségek.
Csökkenhetett a diákok odafigyelési képessége is, amely a hagyományos adatok szerint kb. 25 perc. A rengeteg képernyő idő miatt ez valószínűleg jelentős mértékben csökkent, jelezte az iskolapszichológus.
Mindezek miatt még nagyobb türelemre van szükség. Az iskolapszichológus is egyetért azzal, hogy nem lehet csak “eljópofizni“ az utolsó néhány hetet. A diákoknak továbbra is kell a keret és követelményrendszer nyújtotta biztonság és stimuláció, de nagy szükség van érzelmi intelligencia gyakorlati alkalmazására mind az iskolában, mind otthon. Diákjainknak segíthet a bátorító pedagógusi és szülői magatartás, amely teret ad az önállóságnak, a kreativitásnak, egyéniségfejlesztésnek és a konfliktuskezelés elsajátításának.

A nevelési értekezlet vendég előadója Montovay Zsolt coach volt. Interaktív előadásának témája: Az eredményorientált coaching módszerei a tanórákon.
Az előadó a megoldásközpontú coaching egyes módszereinek alkalmazását javasolta a tanórákon. A tanári karból többen üdvözölték a bemutatott gyakorlatokat, amelyeket a tanórán is hasznosítani fognak.
Varga Péter tanár úr Merjünk tévedni, a tévedés mint lehetőség címmel tartott gondolatébresztő előadást. A kérdésre, hogy “Milyen érzés, amikor tévedek?” általában olyan válaszokat adunk, hogy ciki, bosszantó, frusztráló stb, pedig ilyeneket már csak az után érzünk, hogy ébredtünk, hogy addig tévedtünk. A válasz tehát: semmilyen, hiszen nem tudom, hogy tévedek. A tévedhetetlenség illúziójában élünk, egészen addig, amíg ki nem derül, hogy tévedtünk. Akkor viszont elönt a szégyen, düh frusztráció... Pedig a tévedés nem olyan rossz, mint ahogy azt gondolnánk. Szent Ágoston szerint a tévedés az alapvető emberi létállapot.

A tanár úr szokásos szellemességével felhívta a figyelmet a tévedéssel kapcsolatos közhiedelemre: “Egy kisgyerek már 9 évesen hiszi, aki téved, az buta, felelőtlen, ostoba. A gyerek már ekkor úgy tudja, az a sikeres, aki nem téved. Tehát ez egy meta-tévedés: tévedünk azzal kapcsolatban, hogy mi a tévedés. Pedig a tudomány fejlődésének története sem más, mint tévedések története.”

“A tévedés lehetőség a fejlődésre. Ha így tekintünk rá, már nem is olyan aggasztó, talán még vigasztalást is meríthetünk belőle. Amint ugyanis ráébredünk, hogy tévedtünk, felülvizsgálhatjuk a magunkról alkotott képet, illetve javíthatunk a világról alkotott felfogásunkon. Ezrt hasznos, ha felismerjük magukon a stratégiákat a tévedés be nem ismerésére: ‘Tévedtem, de... Tévedés történt...’

A tanár úr biztatta a pedagógusokat és a szülőket is: “Higgyünk abban, hogy bennünk a világ összes dolga elfér - a megismerés lehetőségei folyamatosan változnak. A tévedés nem ellenség, hanem lehetőség, hogy tanuljunk.”

A nevelési értekezlet tanulságait szeretettel ajánljuk a tisztelt szülőknek is. Bízunk benne, hogy a diákok-szülők-pedagógusok hármas együttműködése meghozza azt az eredményt, amelyre diákjaink törekszenek. (Szelenge Judit)

Last modified on Wednesday, 05 May 2021 12:59